Szinte nap, mint nap halljuk barátainktól, munkatársainktól, családtagjainktól, hogy „stresszes vagyok”. Szerencsés esetben a köznyelvben sokszor ez csak ártalmatlan szinonimája egy átmeneti idegességnek, feszültségnek, ám a „valódi” stressz veszélyes is lehet, fontos felismerni és kezelni a kiváltó okait, hiszen hosszú távon tényleges egészségkárosító hatása lehet.
A stressz a klasszikus orvosi jelentésében a szervezet nem specifikus válaszreakciója olyan ingerekre, amely kizökkenti eredeti egyensúlyából, ezáltal „kényszerítve” alkalmazkodásra. Lefordítva legtöbbször ez olyan tartós, folyamatos idegességet, feszültséget jelent, amelyet ún. „stresszorok”, azaz stressz kiváltó tényezők okoznak a szervezetben. Az ősember korában a stressznek például életmentő szerepe is lehetett, hiszen a stresszből adódó idegrendszeri és hormonális változások hatására fokozódik a teljesítmény, így jó esetben volt esélyük elmenekülni pl. egy vadállat elől. De a történelem előtti időkben volt ideje az embernek „kiheverni” a stressz által okozott hormonális és következményes funkcionális változásokat. Azonban rohanó világunkban naponta többször ér bennünket a stresszhormonok fokozott kibocsátására sarkalló hatás és nem jut idő a regenerálódásra.
Mi váltja ki a stresszt?
Manapság a stressz kiváltó okai merőben mások, mint az őskorban, és egészségkárosító hatása elsősorban akkor veszélyes, ha a fennálló stressz hosszú távú. A stresszorok lehetnek egyes próbatételek (pl. munkahelyi kihívások, vizsgák); traumatikus események (pl. katasztrófák, háborúk stb.); de sok esetben belső, lelki okok állnak a háttérben. Ilyen lehet pl. a tartós magány, az állandó elégedetlenség érzése, vagy bizonyos elfojtott érzések, vágyak a mindennapokban. A stressz egyik leggyakoribb formája az ún. „munkahelyi stressz”. Sokan nem tudják, de egyes vitamin – és nyomelemhiányok is fokozhatják ezt az állapotot! Ilyen pl. a B12-vitamin, a cink vagy a magnézium, melyek elengedhetetlenek az idegrendszer egészséges működéséhez, így hiányukban fokozódhat a stressz kialakulása.
Honnan ismerhető fel a stressz?
Minden esetben el kell különíteni a hirtelen kialakuló stresszt, a hosszú távútól. Ha váratlan stresszhelyzet van, szomorúság, félelemérzet, izgatottság figyelhető meg, de gyakori az étvágytalanság, sőt, a fokozott anyagcsere is.
Hosszú távon fennálló stressz esetében a hangulat tartósan rossz, szorongás, depresszió, pánikrohamok alakulhatnak ki. Akár hirtelen fogyást, akár hízást is eredményezhet, sokszor legyengül az immunrendszer. Nőknél gyakori a menstruáció kimaradása, vagy a hajhullás is. Minden ilyen esetben érdemes szakemberhez fordulni segítségért.
Hogyan kezelhető?
A legfontosabb a kiváltó ok megállapítása ennek megfelelően a tudatos változtatás. A stressz kezelésében nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a szakemberek a társas interakcióknak. A barátok, a család minden esetben jó választás, hogy csökkentsük a stresszt. A relaxáció is sok esetben segíthet, de akár egy intenzív edzés is jó hatással lehet, hogy kiadjuk magunkból a feszültséget. Súlyos esetben azonban szakember segítségét kell kérni, aki személyre szabott megoldási tervet alakít ki.
Fontos, hogy preventíven is tehetünk a stressz ellen! A vitaminhiány és nyomelemhiány megelőzése segít, hogy idegrendszerünk felvegye a harcot az átmeneti nehéz helyzetekkel szemben, ezért tudatosan érdemes figyelni a magnézium vagy a B12 vitamin pótlására.